Az autobuszüzeneti igazgató, szimpatikus József
vezett nektek a hangulatos erdõ ut mentén Visegrádra,
a dunai kilátási helyekre. A város neve nyilvánvalóan
szláv szarmazó és 'Magasabb város' jelent,
mi is lehet az alabb lenni. Itt a rakpárt földszél igazi
magás és a hely csúcsen egy vár van, egy erõd,
ami területtõl jó kilátás Dunafelé
van. Mathyás királyi múzeumban három kiraly
találkozás képzelõ itt 1500 években
és ezek az évek paraszt és némi élet.
Talán a múzeumban a fényképzés tilos
volt, mint nincs képek az ö kimutatásról. Rossz
nem voltak.
Visszavonultunk. Szentendrében mentünk ebédelni már
ezelõtt ismerõs nagyon érdekes étterembe Rab
Ráby. A névbõl nem már ismerõsséget
említettem, mint ezelõtt izben nem már olvastam
Jókai
Mór minõségi könyvet. Rab Ráby egy
fajta jó ember minta mint Jean Valjean Victor Hugo A szmorúekban
van. Ezen az étteremben jó étel és derék
bor vannak. Az utóétel, sötét sokoládés
martással palacsintát már ezelõtt izbõl
emlékünk.
Ismerõstünk Kovács Margit eredeti kerámikamûve
múzeummal. Én ott már harmadik izben voltam, de még
is nem túlsagosan. Nincs fényképek Kovács múzeumból,
bár otthon nem lehet fényképezni, mint a másik
múzeumokban is.
Estén nekünk mulatott talán Jaska kitûnõ
rendeltõ húsz-emberes dzessz kórus és nagyon
meleg foglalást kapt, habár én nem egésen melegítettem.