200209 Magyarország 

0926cs A szoborpark és a héti legfinomabb csemege 

Salli nagyon akarta látni a szoborparkot, ahol a megszállási idõ szobrákot gyüijtöttek. Kell megállapítani, hogy a legjobb erõk asztán is a mûves kerestül a társadalom szolgáltatásra befogtak, mint a fényképek itt jól mutatnak.
 

A szoborpark után a Váci utcán jártunk és tényleg a nagy meglepetést tapasztaltunk: az egész utazás legfinomabb csemegét a gulyaslevest a tipikus turista helyén. A nevet nem még emlékünk, az északi fején, balra Vörösmarty térrõl látva, az elsõ háztömbben. Nem van tíz asztal, de az efektívus belés és kiûzes dolgoznak. A levés tényleg nagyon izletes volt és hozzá nagy darabokot kényert és forró bort kaptunk. A levés árát jól emlékszem: HUF700, talán a bor ugyanazon. Ez is jó volt, az erõs szegfû füszert a tea szakok formában is hozták. Ezt asztán hozzátethetni vagy nem, én próbáltam. Jó volt is erõsen. Nagyon elegedett visszavonultunk a szállodába. Az összehasonlítás miatt egy fényképet tettem Vörösmarty téren helyezett szoborról. Vörösmarty van, a költõ? Vagy Kosszuth? 
 

Estén ajánltunk az eredeti barátunknak Feig Júliának egy étel Articsoka nevû mûvészi étteremben (Zichy u. 17). A hely stilus van. A hölgyek a pistrangot ettek és jó találtak, az én zigány pecsénye aszkéta de erõs volt. A bor méltányos. Szajnálos, hogy András családdal beteg volt és nem a helyén. András most a tapasztalt fordító van és az ezelõtti izben nekem szívósen magyar nyelvet tanúlta és csak magyarul nekem beszélte, habár én csaknem minden szót a szótárban nézni kellett. 
 

Az étterem után az elsõ igaz pihenési estunk.