![]() Hóman Bálint - Szekfű Gyula
|
Előszó a IV. és V. kötethezAz a két század, mely a mohácsi vésztől veszi kezdetét, egymással olyan szoros kapcsolatban van, hogy szinte lehetetlen egyenként, egymástól elkülönítve tárgyalni őket. Szellemi és politikai, gazdasági és társadalmi téren a két század úgy következik egymásra, mint ugyanazon kornak bevezető és befejező része; külön-külön mindegyik csak fél, egész csak a kettő együtt. A XVI. században megkezdődő helyzetek a következő században fejlődnek ki, az itt kötött csomókat a XVII. század oldja meg, tisztára kronológikus előadás csak töredékképet, torzót tudna nyujtani. A török hódoltság mindkét századon áthúzódik, a Habsburgi-erdélyi, némettörök, dunai-tiszai ellentét a XVI. száza kezdődik és a XVII. századnak főtartalmát teszi, a fegyveres nemzetnek a nagybirtok által megszervezése szintén mindkét századot lefoglalja; a XVI. század reformációját organikusan követi a XVII. század ellenreformációja. Egészben véve elmondhatjuk, hogy lényegest e két század csak együtt zolgáltat a nemzeti élet ezeréves történetéhez.A feldolgozásnál mégis iparkodtam az első kötetet a XVI., a másodikat a XVII. század történetére koncentrálni. Ehhez képest az egész munkának e jelen negyedik kötete azon alapvető kérdéseket próbálja megvilágítani, melyeket azután a XVII. századnak kellett megoldania: a királyság külföldre költözését, a védelem királyi megszervezését a török hódítással kapcsolatban, a török nyomás alatt Magyarországnak a nyugati szomszédaival való szorosabb érintkezésbe léptét, az új központi igazgatás, az új nagybirtok kialakulását, az új Erdélyt és a reformáció elterjedését. Mindegyik szó egy-egy ellentétet jelent, mely a középkorban egységes nemzeti lelket foszlányokra készül szakítani. Ez ellentétek először Bocskay felkelésében törnek elő, ennek leírása fejezi be a kötetet, hogy a következő, ötödik kötet egy, az egész korszakot átfogó etnográfiai és társadalmi leírás után a megoldások képét adja, melyeket a XVII. század próbált létrehozni. Szekfű Gyula. |
IV ja V osan esipuheMohácsin onnettomuudesta alkavat kaksi vuosisataa liittyvät niin läheisesti toisiinsa, että niistä on lähes mahdotonta keskustella erikseen, erillään toisistaan. Intellektuaalisella ja poliittisella, taloudellisella ja sosiaalisella alalla nämä kaksi vuosisataa seuraavat toisiaan saman aikakauden johdanto- ja loppuosana; erikseen, kumpikin on vain puoli, kokonaisuus on vain kaksi yhdessä. 1600- ja 1700-luvuilla alkaneet tilanteet kehittyvät seuraavalla vuosisadalla, täällä 1600-luvulla solmitut solmut. luvulla puhtaasti kronologinen esitys saattoi antaa vain hajanaisen, vääristyneen kuvan. Turkin alistaminen ulottuu molempien vuosisatojen ajan, Habsburgien ja Transilvanian, Saksan ja Turkin välisen konfliktin sekä Tonavan ja Tisan välinen konflikti 1500-luvulla. XVI. vuosisadalla ja XVII. vuosisadalla aseistetun kansan järjestäytyminen suuren kartanon toimesta vie myös molemmat vuosisadat; 1600-luvun uudistusta seuraa orgaanisesti 1600-luku. vuosisadan vastareformiointi. Kokonaisuutena tarkasteltuna voimme sanoa, että nämä kaksi vuosisataa vain vaikuttavat kansallisen elämän tuhatvuotiseen historiaan.Käsittelyssä työskentelin kuitenkin ensimmäisen osan, 1600-luvulla, toisessa 1700-luvulla keskityin vuosisadan historiaan. Tähän verrattuna koko teoksen tämänhetkinen neljäs osa yrittää valaista niitä peruskysymyksiä, joista silloin keskusteltiin 1700-luvulla piti ratkaista: valtakunnan siirtäminen ulkomaille, kuninkaallinen puolustusjärjestys Turkin valloituksen yhteydessä, Unkarin tulo läheisempään kosketukseen läntisten naapuriensa kanssa Turkin painostuksesta, uuden keskushallinnon muodostuminen, uudet suuret kartanot, uusi Transilvania ja uskonpuhdistuksen leviäminen. Jokainen sana merkitsee vastakohtaa, joka keskiajalla repii yhtenäisen kansallissielun sipuliksi. Nämä ristiriidat ilmenevät ensimmäistä kertaa Bocskayn kansannousussa, jonka kuvaus päättää kirjan niin, että seuraava, viides osa koko aikakauden kattavan etnografisen ja sosiaalisen kuvauksen jälkeen saadaan kuvas ratkaisuista, jotka 1700-luvulla yritetään luoda.
Gyula Szekfű
PageTop |